Töltse le a példa munkafüzetet
Ez a bemutató lesz bemutatja, hogyan lehet elválasztani a szöveget és a számokat az alfanumerikus karakterlánctól az Excelben és a Google Táblázatokban.
Különítse el a számot és a szöveget a karakterlánctól
Ez a cikk a számok és a szöveg felosztásának módjáról fog szólni, ha alfanumerikus adatokkal rendelkezik, ahol az első rész szöveges, az utolsó pedig numerikus (vagy fordítva). Csak a számrészre van szüksége. A bonyolultabb eseteket lásd a Nem numerikus karakterek eltávolítása című cikkben.
Kivonja a számot jobbról
A számok lekérésének legegyszerűbb módja az, ha a szám megtalálható a karakterlánc jobb végén. Először keressük meg a szám kiindulási pozícióját a FIND függvénnyel, majd bontsuk ki a JOBB funkcióval.
1 | = JOBB (B3, LEN (B3) -MIN (FIND ({0,1,2,3,4,5,6,7,8,9}, B3 & "0123456789"))+1) |
Nézzük végig a fenti képletet.
Keresse meg az első számot
A FIND funkció segítségével megkereshetjük a szám kezdő pozícióját.
1 | = MIN (FIND ({0,1,2,3,4,5,6,7,8,9}, B3 & "0123456789")) |
A FIND függvény find_text argumentumához a {0,1,2,3,4,5,6,7,8,9} tömbállandót használjuk, ami miatt a FIND függvény külön kereséseket hajt végre a tömb minden egyes értékére állandó.
A FIND függvény belső_szövege argumentuma a cella értéke & „0123456789”. Példánkban „Hétfő010123456789”.
Mivel a tömbállandó 10 számot tartalmaz, az eredmény 10 értékből álló tömb lesz. Példánkban: {7,8,11,12,13,14,15,16,17,18}. Ezután egyszerűen megkeressük a tömb minimális számú pozícióját, és így megkapjuk az első szám helyét.
Számrészlet kivonása
Miután megkaptuk az alfanumerikus karakterláncunk végén található szám kiindulási pozícióját, a JOBB funkcióval kivonhatjuk.
1 | = JOBB (B3, LEN (B3) -C3+1) |
Szöveges rész kivonása
A számrész kiindulási pozíciójával egyszerre tudjuk meghatározni a szövegrész végét. A LEFT funkciót használhatjuk annak kivonására.
1 | = BAL (B3, C3-1) |
Bonyolultabb eset a számok kibontása egy karakterláncból, amikor a szám megtalálható a karakterlánc elején (azaz a bal oldalon). Nyilvánvaló, hogy nem a kiindulási helyzetét kell megtalálni, hanem azt a helyet, ahol véget ér. Először a SUBSTITUTE függvény segítségével megtaláljuk az utolsó szám pozícióját, majd a LEFT funkcióval kinyerjük a számot.
1 | = LEFT (B3, SUM (LEN (B3)) -LEN (SUBSTITUTE (B3, {"0", "1", "2", "3", "4", "5", "6", "7" , "8", "9"}, "")))) |
Nézzük végig a fenti képletet.
Keresse meg az utolsó számot
A SUBSTITUTE funkcióval minden számot egyesével helyettesíthet egy üres karakterlánccal, majd összegezheti, hányszor kellett ezt megtennie.
1 | = SUM (LEN (B3) -LEN (Helyettesítő (B3, {"0", "1", "2", "3", "4", "5", "6", "7", "8" , "9"}, ""))) |
Ha minden számot egyenként helyettesít egy üres karakterlánccal, minden alkalommal kap egy karakterláncot, amelynek hossza eggyel kevesebb az eredeti hossznál. Esetünkben az 1-hétfő és a 0-hétfő hossza egyaránt 8. Ha ezt a hosszúságot kivonjuk az eredeti hosszúságból (a mi esetünkben 9-ből), mindig 1-et kapunk. Ha ezeket összegezzük, megkapjuk az utolsó szám pozícióját .
Számrészlet kivonása
Miután megkaptuk az alfanumerikus karakterláncunk elején talált szám utolsó pozícióját, a BALFÉL függvény segítségével kivonhatjuk.
1 | = BAL (B3, C3) |
Szöveges rész kivonása
Miután megkaptuk az alfanumerikus karakterláncunk elején található szám utolsó pozícióját, már rendelkezünk szöveges részünk kiindulási pozíciójával, és a JOBB funkcióval ki tudjuk vonni azt.
1 | = JOBB (B3, LEN (B3) -C3) |
Külön szöveg és szám a Google Táblázatokban
A fent ismertetett példák ugyanúgy működnek a Google -lapokban, mint az Excelben.